Mintegy 8 százalékkal 1177 millió literre csökkent az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége az első fél évben a tavalyi év hasonló időszakához képest – közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.
Bikfalvi Istvánné ismertette, hogy az első negyedéves forgalom az előző években kialakult trendeknek megfelelően alakult, azaz 2019. első negyedévéhez képest közel 10 százalékkal nőtt az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége.
A koronavírus márciusi megjelenését követően azonban a második negyedévben drasztikusan visszaesett az ágazat értékesítése a kereskedelmi egységekben, illetve lényegében lenullázódott a vendéglátóiparban. Átalakult az értékesítés szerkezete is: a kisebb kiszerelések forgalma jelentősen lecsökkent,
a nagyobb, gazdaságosabb kiszerelések iránti kereslet pedig emelkedett.
A járvány okozta problémák következtében vállalatonként eltérő mértékben, összességében 19 százalékkal esett vissza az ágazat forgalma a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A természetes ásványvizek forgalma 24 százalékkal, az ízesített vizeké és szénsavas üdítőitaloké 11 százalékkal, a 100 százalékos gyümölcsleveké 22 százalékkal, a gyümölcsitaloké 14 százalékkal, a jeges teáké pedig 22 százalékkal csökkent – fejtette ki.
A szövetség a jelenlegi bizonytalan járványügyi helyzet miatt úgy látja, hogy az ágazat a legoptimistább üzleti forgatókönyv esetén is visszaeséssel számolhat idén a tavalyi évhez képest.
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség a magyarországi ásványvíz-palackozók több mint 95 százalékát, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók mintegy 80 százalékát képviseli. Tagvállalatai évi mintegy 250 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, és közvetlenül 4 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
„Nekünk, magyaroknak érzelmi kérdés, hogy a felépített magyar brandek valóban magyar brandek maradjanak” – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter Szentkirályon.
Menczer Tamás értesülése szerint már a héten nyilvánosságra hozhatják a NATO ülésein készült hangfelvételeket, melyekből kiderül, elhangzott-e Ruzsin-Szenditől a „Slava Ukraini”.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Mark Rutte, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy a globális biztonságra évtizedek óta nem leselkedett ennyi kihívás.
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
